Magyar Tartalékosok Szövetsége Csongrád megye

Az ostrom vége – 70 éve

Budapest, 1945 -2015.

 

A második világháború budapesti harcaiban elhunyt katonákra emlékeztek február 12-én délelőtt a budai Várban. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el az áldozatok emlékére Kun Szabó István vezérőrnagy, a honvédelmi tárca társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is.

 

Nagy Gábor Tamás mondott megemlékező beszédet csütörtök délelőtt a Kapisztrán téren, a Mária Magdolna-templomtoronynál. „Egy szörnyű korszak áldozataira emlékezünk, akik hét évtizede itt, a halálkatlanban veszítették életüket. Emlékezzünk anélkül, hogy különbséget tennénk közöttük nemzeti hovatartozásuk alapján” − fogalmazott a fővárosi I. kerület polgármestere. Mint mondta, morális kötelességünk rájuk emlékezni és emlékeztetni, mert a bűnt nem tetézhetjük feledéssel: ha így tennénk, elárulnánk az áldozatokat és a harctereken, a terrorbombázásokban, az ország megszálló felszabadítása során elesetteket, a háború miatt meg nem született csecsemőket és azokat, akik háborús jóvátétel áldozatai lettek. „Mind emberek voltak, rendi és rangi hovatartozás nélkül” − szögezte le Nagy Gábor Tamás, miután felidézte a budapesti ostrom szörnyű napjait.

 

Az ostrom a második világháború legkegyetlenebb csatái közé tartozott: a főváros területén akkor álló, mintegy 39 600 épületből 1500 teljesen megsemmisült, 9100 súlyosan megsérült, 18 600 pedig sérült. A hadmozdulatok, bombázások legsúlyosabban a Várhegy környékét érintették, az itt álló mintegy 6500 lakásból mindössze 1400 maradt meg épen. A civil áldozatok száma 76 ezerre tehető: ebből a zsidóság vesztesége körülbelül 15 ezer fő volt, 7000 embert pedig kivégeztek. A nyilasok, illetve a szovjetek egyaránt mintegy 50-50 ezer embert hurcoltak el. Maga a szovjet hadsereg is a fővárosi, illetve az ezekkel összefüggő hadműveletek során szenvedte el magyarországi veszteségeinek nagy részét: 80 ezren meghaltak és 240 ezren megsebesültek.

 

A szovjetek február 12-én Budai Önkéntes Ezred néven több, kisebb-nagyobb szövetséges magyar alakulatot önállósítottak Variházy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt. „Az önkéntes honvédek nem voltak se vörös zsoldosok, se gyávák. Pár nap alatt hatszázan haltak közülük hősi halált. 1945. február 13-án, a budavári turulszobornál a szovjet mellett a magyar lobogót is kitűzhették” – hangsúlyozta a főosztályvezető-helyettes.

 

A főváros területén akkor álló, mintegy 39 600 épületből 1500 teljesen megsemmisült, 9100 súlyosan megsérült, 18 600 pedig sérült. A civil áldozatok száma 76 ezerre tehető: ebből a zsidóság vesztesége körülbelül 15 ezer fő volt, 7000 embert pedig kivégeztek.

 

Az áldozatok emlékére Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke mondott imát. A Honvédelmi Minisztérium nevében Kun Szabó István vezérőrnagy, társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár helyezett el koszorút.